Kemma: Interjú Kassai Viktorral

Kassai Viktor

2019-12-28 19:51:06
Kassai Viktor |

Kassai TEAM - első mérkőzés feállás - forrás: m4.hu
Forrás: m4.hu - Kassai TEAM - első mérkőzés feállás

Kassai Viktort épp a repülőtéren értük utol, hiszen utazott az Atlético Madrid-Lokomotiv Moszkva Bajnokok Ligája találkozóra. Kérdeztük a rekordjáról, karácsonyáról, de még stílusról is beszélgettünk - írja a kemma.hu.

A tatabányai Kassai Viktor eredményes évet zárt 2019-ben. November 9-én 1-1-es döntetlennel zárult a Zalaegerszeg és a Mezőkövesd csatája a labdarúgó OTP Bank Liga 12. fordulójának szombati játéknapján. A 44 éves játékvezető 322. alkalommal fújta a sípot a magyar élvonalban, ezzel csúcstartó lett, és Szabó Zsolt rekordját adta át a múltnak. A 2008-ban olimpiai, 2011-ben pedig Bajnokok Ligája-döntőt vezetett sportember élete első NB I.-es mérkőzését 1999 márciusában kapta, érdekesség, hogy akkor is Zalaegerszegen lépett pályára egy ZTE-BVSC összecsapáson.

– Gondolta-e az első mérkőzésén, hogy 2019-ben ön lesz a rekorder?
– Senki nem gondol ilyenre, amikor elkezdi a pályafutását. Amikor fiatal voltam, nem gondolkodtam azon, hogy meddig juthatok el ennyi évvel később. Persze a századik, a kétszázadik és főként háromszázadik NB I-es mérkőzésemet követően már a céljaim között szerepelt, hogy szeretném elérni az örökranglista első helyét. Emlékszem, amikor több mint tíz évvel ezelőtt az egykori csúcstartó, Bede Ferenc megdöntötte az akkori rekordot, milyen tisztelet övezte őt a játékvezetői társadalomban. Ez egy olyan rekord, amit nem lehet véletlenül elérni. Egy-egy jó mérkőzése vagy szezonja lehet bármelyik játékvezetőnek, de hosszú éveken keresztül kiegyensúlyozottan szerepelni nagyon nehéz. A magyar első osztályban eltöltött húsz évem alatt rengeteg edzés, tesztfutás, továbbképzés, meccselemzés kellett ahhoz, hogy ennyi mérkőzést vezethessek. Éppen ezért ez a rekord nagy büszkeséggel tölt el. 

– 44 esztendős, szinte mindent elért, amit egy játékvezető el tud. Mi tudja még motiválni, hogyan látja a karrierjét a jövőben?
– A magyar bajnokságban néhány évvel ezelőtt megszűnt a korhatár. Minden évben teljesíteni kell a fizikai felmérőket, így egy játékvezető pályafutásának hossza az edzettségi állapotától függ, nem az életkorától. Valóban nagyon sok mindent sikerült elérnem karrierem során, hiszen vezettem Európa-bajnokságokon, világbajnokságon, olimpián és klub-világbajnokságon is, valamint Bajnokok Ligája döntőn is tevékenykedhettem. Jelenlegi célom, hogy élvezzem a játékvezetést, mert számomra még mindig örömöt okoz a mérkőzésekre való felkészülés és a mérkőzések dirigálása. Ameddig ez így van, addig szeretnék a pályán maradni.

– Nemrégiben látott napvilágot, hogy Hajnal Tamás után ön is iskolapadba ül, és az UEFA sportmenedzseri képzését végzi el. Mi a célja a képzéssel?
– A labdarúgásban sokféle szerep van, és egyik sem működhet a másik nélkül. Ez egy olyan képzés, ahol korábbi válogatott játékosok vesznek részt, de játékvezetőként én is felvételt nyertem. Ez a harmadik évfolyam, az előző évfolyamban Hajnal Tamás végezte el a tanfolyamot, amely azért is érdekes, mert mindketten Komárom-Esztergom megyéből indultunk. Ahogy ő is folyamatosan sokat tesz a nyergesújfalui labdarúgásért, úgy én is szeretnék majd szülővárosomért és megyémért valami hasznosat tenni. Ezzel a képzéssel már készülök az aktív játékvezetői karrierem utáni időszakra. Már most esélyt akartam adni magamnak, hogy a visszavonulásom után ne kelljen pánikszerűen keresnem, hogy milyen úton induljak el. Gyakorlatilag harminc éve a labdarúgásban dolgozom, így mindenképpen szeretnék a sportágban maradni, de hogy milyen szerepben, azt még magam sem tudom.

– A világ egyre több futballpályáján jelenik meg a VAR, azaz a videóasszisztens-rendszer, ami segíti a játékvezetőket. El tudja képzelni, hogy az NB I.-ben is jelen lesz?
– Egyre több országban vezetik be a VAR-rendszert, amelynek a megítélése azért meglehetősen felemás. Itthon szerintem csak idő kérdése, hogy mikor használjuk majd az NB I.-ben, hiszen az MLSZ elnöke, Csányi Sándor egyértelműen fogalmazott ezzel kapcsolatban a szövetség legutóbbi közgyűlésén. A kérdés az, hogy már jövő nyáron vagy csak 2021-ben, de biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb itthon is bevezetésre kerül a VAR, amely nagyban tudná segíteni a magyar játékvezetők munkáját.

– A szurkolók gyakran hajlamosak arra gondolni, hogy egy-egy később rossznak ítélt döntés miatt kompenzálnak a játékvezetők. Tegyük tisztába, megnézik-e a játékvezetők a vitatott jeleneteket a mérkőzés szünetében?
– Én személy szerint sohasem szoktam visszanézni az első félidőben történt ítéleteimet. Egyrészt azért, mert nincs tévé a magyar játékvezetői öltözőkben, ezért nem is tudnám. De ha lenne erre lehetőség, akkor sem nézném vissza, mert ami az első játékrészben történt, az már elmúlt, nem befolyásolhatja a második fél­idei ítéleteimet.

– Azt szokták mondani, hogy nincs férfi és nő között barátság. Mi a helyzet a játékvezetőkkel és a futballistákkal?
– A játékosokkal csak a pályán találkozunk az aktuális kilencven percre, mondhatni munkakapcsolat van közöttünk. Nem jellemző, hogy a játékvezetőknek futballista barátaik lennének, nekem sincsenek labdarúgók a baráti körömben.

– Talán kevesen vették észre, de nekem szemet szúrt: egy játékvezetőt sem láttam borostásan, szakállasan a pályán. Van erre valami előírás?
– Jó a szeme, de igazság szerint nincs papírra vetve ilyen előírás. Sokszor mondják, hogy az a jó játékvezető, akit nem lehet észrevenni a pályán. Ennek szellemében igyekszünk nem a reflektorfénybe kerülni, ezért kevésbé követjük a labdarúgásban terjedő trendeket, nem akarunk külsőségekkel kitűnni. Éppen ezért szinte minden játékvezető fekete cipőben lép a pályára, konszolidált frizurával és frissen borotválkozva. Az élvonalbeli mérkőzésekre pedig öltönyben és nyakkendőben járunk, ez egy tradicionális szokás számunkra.

– Több mint egy évig nem vezetett a legmagasabb szinten, a Bajnokok Ligájában. Várta már a hívást?
– Való igaz, hogy a BL-ben egy évig nem vezettem mérkőzést, éppen nagyon vártam ezt a kihívást, hiszen a Bajnokok Ligája a futball csúcsbajnoksága.

– Mennyiben más a felkészülés egy NB I.-es mérkőzésre, mint egy Bajnokok Ligája összecsapásra?
– Egyáltalán nem biztos, hogy egy BL-meccs nehezebb, mint egy magyar bajnoki. A felkészülésben pedig semmilyen különbség sincs. Az évek alatt minden játékvezetőnek kialakul az a rutinja, hogy milyen edzésekkel és elméleti képzéssel készül fel a következő mérkőzésére.

– Mennyire fontos, hogy egy állandó csapattal tudjon együtt dolgozni a pályán?
– Alapvetően tudni kell mindenkivel együttműködni, de a legjobb, ha állandó segítői vannak egy játékvezetőnek. Az természetesen nem mindegy, hogy a csapat tagjai milyen szakmai szinten vannak. Mostani asszisztenseimmel több mint öt éve dolgozom együtt jóban-rosszban. Ring Györggyel és Tóth Vencellel jó csapatot alkotunk, ahogy előtte Erős Gáborral, Vámos Tiborral és Kispál Róberttel is könnyű volt együttműködnöm. Hosszú évek alatt már tudjuk, mire gondol a másik, ami nagyban megkönnyíti mindannyiunk munkáját.

 



Hozzászólások: